Oldalainkat 201 vendég és 0 tag böngészi

   
Szöveg méret

WardNet weboldal zárása, további elérhetőség

Kedves Látogatóink!

Ternyák Csaba érsek úrral aláírt megállapodás értelmében, 2017. szeptember 1-től Congregatio Jesu egri általános iskolája és zeneiskolája beolvadt a Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Jó Pásztor Óvoda, Alapfokú Művészeti Iskolába,
a gimnáziuma és kollégiuma pedig az Andrássy György Katolikus Közgazdasági Szakgimnázium és Gimnázium nevet viselő szomszédos intézménybe.

Mindkét iskola fenntartója az Egri Főegyházmegye.

A továbbiakban  - 2017. szeptember 1-től -  a két intézmény weboldaláról tájékozódhatnak, az alábbi elérhetőségek valamelyikén:

A Szent Imre Katolikus Általános Iskola és
Jó Pásztor Óvoda, Alapfokú Művészeti Iskola

3300 Eger, Deák Ferenc út 45. és a Kossuth Lajos utca 8. szám alatti épület

                   

Andrássy György Katolikus Közgazdasági
Szakgimnázium és Gimnázium

3300 Eger, Klapka György utca 7.

Diákjaink tollából

"Sok van mi csodálatos, / De az embernél nincs semmi csodálatosabb." - (érvelő esszé)
 
A mindenkori ember folyamatos vágyódást érez arra, hogy megismerje önmagát és a világot. Az ember mint a teremtmények legnagyobbika, képes arra, hogy felismerje a világ szépségeit. Tudatában van annak, hogy él, hogy létezik, s ez a létezés tudatos és kevésbé tudatos cselekedetek végrehajtását teszi lehetővé számára. Az ember részben ösztönlény, ám önfegyelemmel irányítani tudja gondolatait, tetteit. Az ember tetteire és személyiségének fejlődésére nagy hatással van környezete, a világ, amelyben él, a világ, amely a földi dolgokhoz köti, a többi ember magatartása és véleménye. Minden ember azonban más és más, meghatározott tulajdonsággal felruházva születik. A test növekedése során szellemisége is fejlődik, megtanulja megkülönböztetni a jót a rossztól, választani a jó és jobb között. Ha okosan és bölcsen akar cselekedni, hallgat a lelkiismeretére. Sokszor hibásan cselekszik, megbánja, újrakezdi – ez az emberi természet velejárója. Minden ember másként oldja meg a saját problémáit, máshogy viszonyul adott dolgokhoz. Ám vannak általánosan előforduló hasonló embertípusok: a szelídek, a hirtelen haragúak, a munkamániások, a takarékosok; azok, akiket mindig valami véletlen szerencse éri; azok, akik csak otthon szeretnek ülni; továbbá a folyton utazók, a folyton beszélők, a ravaszak és az alázatosak… és folytatni lehetne szinte a végtelenségig, mert az emberiség ilyen sokszínű, és az egyén is  ilyen sokszínű, mert az egyes emberen belül is uralkodhatnak ellentétes jellemvonások.  Tudnom kell, hogy milyen vagyok, minek tartom magam, és milyennek lát a világ. Önmagunk megismerésének folyamata hosszú út: egy életen át tart. Aki naplót ír, az tudhatja, hogy évekkel ezelőtti írását visszaolvasva mosolyoghat magán vagy elcsodálkozhat, mennyit változott, s ma már egész másként cselekedne.
Az írók és költők szeretnék megfogni a megfoghatatlant, az állandóan változó ember személyiségét. Műveikben sokszor eszményített hősök, precízen kidolgozott jellemvonásokkal felruházott egyének, mindennapos vagy kiemelkedő személyiségek állnak. Ezek az irodalmi alakok jó vagy rossz példaként állnak előttünk, de viszonyulhatunk hozzájuk közömbösen is. A különböző korszakokban a tömeg mindig mást tartott hősnek. A különböző kultúrtörténeti korszakban keletkezett művek és azok szereplőinek tanulmányozásával nyomon követhetjük a társadalom igényeinek változását, ám bebizonyosodik, hogy az ember csakis ember marad, az emberi természet alapjában véve nem változik, ennek mélysége és megfoghatatlansága örök kihívást jelent. Az ókori művész, Szophoklész Antigoné alakjának bemutatásával állítja elénk azt az egyetemes emberi erényt, mely az elhunyt szeretteinkhez való helyes viszonyulásunkat jelenti. Antigoné alakja ma is követendő példa. Antigonét nem befolyásolta a környezete, a fenyegetés, a halálbüntetés, ellenségének hatalmassága, mert teljes mértékben meg volt bizonyosodva arról, hogy az a helyes cselekedet, ha eltemeti testvérét. Nem állt mellé senki, mert mindenki félt. Antigonét bátor jelleme segítette abban, hogy megtegye azt, amire más nem vállalkozott volna. Tudta, hogy ha megteszi, akkor veszélyben forog élete, de megtette. Határozottsága és bátorsága által vált hőssé mindenki előtt. Antigoné nem adta fel, nem futamodott meg. Nem érdekelte az, hogy kinevetik, vagy túlságosan vakmerőnek tartják majd. Antigoné kellő mértékben volt vakmerő, s az ő helyzetében tényleg el kellett tekinteni az óvatosságtól. Nem féltette saját életét, annál fontosabbnak tartotta, hogy ami mellett meggyőződéssel állt, azt megtegye. Antigonét joggal nevezhetjük a kegyelet leányának.
A klasszikus modernség kiemelkedő magyar alkotója Babits Mihály. Műveiben megfigyelhető önazonosságának keresése. Alkotásaira jellemző a pillanatnyi benyomások megragadása, a különféle élethelyzetek elemzése és értelmezése, az egyén hitelességének problémája. Jónás könyve című művében az ószövetségi Jónás próféta alakja által kutatja saját feladatát, szerepkörét a világban. Ez a mű parafrázis, egy ószövetségi szöveg átírása és újraértelmezése. Főszereplője Jónás, akit az ószövetségi írás prófétának nevez, Babits azonban tudatosan hagyja el ezt a jelzőt. A Babits – féle Jónás alakja sokkal emberibb, sokkal gyarlóbb, és egyáltalán nem bizonyul alkalmasnak egy isteni üzenet közvetítésére. Tulajdonságai közé tartozik az, hogy csak a saját kis világában hajlandó élni, nem képes kilépni komfortzónájából és fél szembenézi a kihívással. Antigonéhoz viszonyítva az ő szöges ellentéte, gyáva és menekül. Akit azonban az Isten választ ki, az bárhová mehet, bárhogy ellenállhat, végül nem tud elmenekülni a Mindenható elől. Az Ő terve azonban nem borzasztó és nem is teljesíthetetlen. Jónás ímmel–ámmal megteszi, ami rábízatott, ekkor még kényszerből cselekszik, ám a történet végén belátja, hogy tévedett. Makacssága és önfejűsége miatt nem látta meg a jót, a szépet, hivatása fontosságát és szépségét.
            A késő modern magyar széppróza kiemelkedő alkotója Szabó Magda, aki műveiben sokat foglalkozott az emberi magatartásformák elemzésével és bemutatásával. Regényeinek főhősei legtöbbször nők, jellemvonásaikat jó pszichológiai érzékkel ábrázolja. Több műve önéletrajzi ihletésű. Ilyen Az Ajtó című regénye is, amelynek két főszereplője az írónő és bejárónője, Emerenc. A történet az ő személyiségüket tárja részletesen az olvasó elé, és megismerhetjük e két teljesen különböző felfogással és természettel rendelkező nő kapcsolatának alakulását. A bejárónő, Emerenc olyan típus, akihez hasonló emberrel ritkán találkozunk az életben. Ő teljes mértékben a saját elképzelései és erkölcsi törvényei szerint él, mindent saját meggyőződésből tesz. E tekintetben hasonlít Antigonéhoz. Emerenc az a fajta ember, akit a munka éltet, az ő feladatköre, hogy az utca mindig tiszta, a lakások pedig szépek legyenek. Elszántsággal fogad be kóbor állatokat, s őket saját kis világába zárja, ahová senkit nem enged be, az ajtó mögé, a szobába. Az írónő egyszer betekinthet, ám neki nehezebb dolga van, mint a macskáknak, akik se beszélni, se kijárni nem tudnak. Az írónőnek nagy kihívást jelent feldolgozni Emerenc múltját és titkait. Emerenc nem beszél sok mindenkinek hányatott sorsáról, nem akarja, hogy őt bárki sajnálja. Nem igényel senkitől segítséget vagy részvétet. Életének végső tragédiája, hogy titka kitudódik, szégyen éri, s igazából nem a test, hanem a lélek betegségébe hal bele.
,,Sok van mi csodálatos, / De az embernél nincs semmi csodálatosabb.” Azt gondolom, igaza van Szophoklésznek. Megcsodálhatjuk a teremtett világ szépségeit, a minket körülvevő világot, de a teremtés csúcsa az ember. Az ember az, aki érezni tud, sírni, nevetni, megbántani és megbocsátani, bátor lenni és megfutamodni, bezárkózni vagy másoknak megnyílni. Mindenki előtt mindig ott áll a változás lehetősége, csak határozottnak kell lenni, beismeri, ha hibáztunk, és ápolni jó kapcsolatainkat. Mindegy, hogy milyenek vagyunk, a jóság mindenkiben ott lakozik. Figyeljük ezt meg másokban és önmagunkban, s vegyük észre, hogy élünk!
 

Érsek Ágnes (12.a)


A szülőföldhöz, a hazához fűződő érzéseink...

A szülőföldhöz, a hazához fűződő érzéseinket sokféleképpen fejezhetjük ki. Erre vállalkoztak most tanulóink, akik hazánk szép tájait mutatják be, s közben azt is elárulják, mit jelentenek nekik ezek a helyek. Barangoljuk be velük együtt Magyarországot!

Magyarország Nemzeti Parkjai

Kedves Olvasó!

Ha szeretsz túrázni, és minden idődet a szabadban töltenéd, akkor engedd meg, hogy bemutassam Magyarország Nemzeti Parkjait.
Az ember és a természet sokszáz éves együttélésének az emlékeit őrzi a Kiskunsági Nemzeti Park. Ha kíváncsi vagy a Duna-Tisza köze szikes pusztáira és nélkülözhetetlen élővilágára, számodra ez a hely a megfelelő. Ha itt jársz, el kell látogatnod az Ópusztaszeri régészeti bemutatóhelyre.
Ha szeretsz nosztalgiázni, és közben gyönyörű helyeken nézelődni, a Duna Dráva Nemzeti Park a megfelelő számodra. Szállj fel a nosztalgia vonatra, és érezd magad otthon a természet lágy ölén! Kapj lencsevégre őzeket, vagy kevésbé kecses vaddisznókat, természetes élőhelyükön.
Az Aggteleki Nemzeti Park geológiai értékeket kínál a Sajó és a Henrád folyó között. Híres cseppkőbarlangjai elvarázsolják az embert, és felejthetetlen élménnyel küldik haza.
Ha hallottál érdekes hangzású állatokról, de még egyet sem láttál, gyere el a Fertő-Hanság Nemzeti Parkba, és csodáld meg ezekez a nem mindennapi állatokat s növényeket, mint pl. rabló pille, parti lele, gulipán, kanalas réce, stb.
Ha nem fáradsz el a nagyobb túráktól, menj el a Kerek-tóhoz, onnan pedig a Sas-hegyre. Így szemügyre veheted a Duna-Ipoly Nemzeti Park csodás tájait. De ha szemtől szembe kerülsz egy havasi cincérrel ne ilyedj meg!
Látogasd meg a nőszirmokban gazdag és váltzatos élővilággal rendelkező Balaton-felvidéki Nemzeti Parkot! Utazz el az itt magasodó Badacsonyba is!
Az Északi-Középhegység környékén bepillanthatsz a 14.-15. századba, a Diósgyőri Vár varázslatos, gótikus épületének segítségével. A Bükk hegység 95%-a erdő, így ez egy tökéletes hely megvizsgálni az élővilágot. De ne lepődj meg, ha neandervölgyiek eszközeit találod a földbe taposva! Mindezt kínálja neked a Bükki Nemzeti Park.
A Körös-Maros Nemzeti Park a Dél-Alföldön található, erdőiről és szigeteiről híres. De nem szabad szó nélkül hagyni a Maros-ártér Naturparkot sem, ahova feltétlen be kell kukkantanod.
Ha őrült nagy rajongója vagy a lepkéknek az Őrségi Nemzeti Parkot neked találták ki. Itt a bükkösök közt sétálgatva több mint másfél ezer lepkefajt pillanthatsz meg.
Végül, hazánk első Nemzeti Parkja, a Hortobágyi Nemzeti Parkja, Közép-Euróa legnagyobb füves pusztája, egyedülálló néphagyománya varázslatba ejt. Számos csodás állatot tanulmányozhatsz mint pl. menyét, ürge, hermelin, parlagi sas és a túzok, mely Magyarország legynagyobb madara.
Remélem, kedves Olvasó, elnyerte tetszésedet, az ismertetőm, és kedvet kaptál megismerni Magyarország szépségeit! Ha elindulsz, ne hagyd otthon a fényképezőt!

Szekula Panna (8. osztály)

Magyarország az én hazám

Országunk gyönyörű szép vidékein teszünk a következő pár percben egy kis utazást. Először az Északi-Középhegységbe látogatunk, ahol a Mátrával és Egerrel foglalkozunk. Másodjára továbbutazunk a Dunántúli-Középhegység környékén található Duna-Ipoly Nemzeti Parkba. Ezután az Alföld egyik legnevezetesebb helyére, a Hortobágyi Nemzeti Parkba teszünk látogatást.
Az Északi-Középhegység tölgyesekben, bükkösökben gazdag erdőin haladunk át. Néhol takaros, napfényes tisztások keresztezik utunkat. A Mátra hegység sok ritka állatnak és növénynek nyújt élőhelyet. A kristálytiszta patakok felett kergetőző szitakötőket, a partokon és tavirózsákon kuruttyoló békákat láthatunk. Ahogy továbbhaladunk, kecses gímszarvasok, őzek tekintete követ; hiúzokat, nyusztokat figyelhetünk meg, amint prédájukra lesnek. Ha kiérünk egy tisztásra, fenséges élőlényeket láthatunk. Parlagi sas, kerecsensólyom kergetőzik egymással, hegyi lepkék különböző fajtái szálldosnak virágról virágra.
A Bükk egyik takaros városa Eger. Modernizált város ugyan, de itt-ott megmaradtak régi házak, építmények, utcák. Borospincéi, kiváló éttermei, hoteljei mindig szívesen fogadják vendégeiket. Megkóstolhatjuk a város egyik specialitását, az Egri Bikavért. Az egri várat is megszemlélhetjük, ahol régen török és magyar csapott össze egymással.
A Duna-Ipoly Nemzeti Park sem maradhat el. Gyönyörű növényekkel találkozhatunk, mint például a havas-aljai rózsa, vagy a madársisak. Csillámló patakokban pisztrángok úsznak, a patakpartokról vidrák csobbannak a vízbe. Vízi rigók repülnek a víz felett, a vízben tőkés récék úszkálnak. A levegőben itt is kerecsensólyom és parlagi sas repdes. Láthatjuk, ahogy a virágok nektárját magyar tavaszi fésűs bagolylepkék szívják.
A Hortobágyi Nemzeti Park gyéren lakott. Ahová nézünk, óriási síkság terül el. Hol gyér, hol dús növényzet fogad minket. Fekete nadálytő, réti boglárka,tündérrózsa mutatja gyönyörű virágját. A gémeskutak környékén sok pásztort láthatunk, rackajuhaikat legeltetve. Nóniuszi lovak, mangalicák szaladgálnak körülöttük. Harcias réti héjákat csodálhatunk meg, ahogyan ürgékre vadásznak. Nem tekinthetünk el a táj jellegzetes építménye, a Kilenclyukú Híd mellett, valamint a csárdák mellett sem.
Utunk sajnos itt véget ér. Viszont ajánlom mindenkinek a magyar városokat, falvakat és a természeti helyeket, mert saját hazánk szépségeinél nincs csodálatosabb, élményekkel telibb hely a Földön. 

Pári Bernadett (8. osztály)


 

Az írni-olvasni tudás világnapján...

Szeptember 8-án az írni-olvasni tudás világnapját ünnepeltük. Sajnos napjainkban is 780 millió analfabéta embertársunk él a Földön. Tanulóink elcsodálkoztak ezen a szomorú statisztikán, s leírták gondolataikat az olvasás jelentőségéről, valamint buzdítanak is mindenkit ennek a kellemes és hasznos tevékenységnek minél gyakoribb művelésére.

olvasasOlvasni a sorok között...

Az olvasás egy mesés világba varázsolhat minket. Mindenki megtalálja a kedvéhez illő olvasmányt. Lehetnek regények vagy verses kötetek, sci-fi vagy történelmi könyvek, de akár romantikus történetek is. Maguk a könyvek tanítják az embert. Tájékozódhatunk a mindennapi életről a napjainkban megjelenő újságokból, bővíthetjük tudásunkat, szókincsünket valamint, nagyobb fantázia világunk lesz. Nem telik el úgy nap, hogy ne olvasnánk legalább egy-két szót. Láthatunk szövegeket plakátokon, újságokon és szinte bárhol a környezetünkben. A tájékozódás szempontjából a leghasznosabb az olvasás. Pl. ha egy gyógyszert szeretnénk bevenni, de nem tudjuk leolvasni miféle az a gyógyszer súlyosabb bajunk is lehet belőle. Az én véleményem az olvasásról, hogy bárcsak több időm lenne olvasni! Én nagyon szeretek olvasni, megmozgatja az agytekervényeimet, megnyílik a fantáziám, és már be is léptem csodaországba. Van mikor észre sem veszem ha szólnak, annyira belemerülök a könyv soraiba, és beleképzelem magam a történetbe. A mai fiatalok, én úgy veszem észre elbutultak és úgy tekintenek az olvasásra/könyvre mint ellenségükre. Persze vannak kivételek. Sajnos ha kimegyek az utcára, nem arcokat látok, nem boldog vagy szomorú embereket, hanem lehajtott fejeket, akik a belemerülnek a telefonjuk nyomkodásába. Bevallom, engem is sokszor lehet látni mobilkészülékkel a kezemben, de nem sokan tudják, hogy legtöbbször olvasni szoktam rajta (persze ha foghatom a könyvet a kezemben azt jobban szívelem). Minden ember érdeklődik valami iránt. Olyan olvasmányt kell olvasniuk ami az érdeklődési körükkel kapcsolatos. Így ők is rádöbbennek mennyire varázslatos lapozni a könyvet, és olvasni a sorok között.

Szekula Panna (8. osztály)

konyvFélre a számítógépet!

Kedves Olvasó!

Manapság szó sincs az olvasásról, mindenki már csak odabent ül a szobájában egy számítástechnikai kütyüt nyomkodva. Ki látogatja mostanság a könyvesboltokat, könyvtárakat? Az olvasásnak éppúgy gyümölcse érik, akárcsak nagymamád fájának. Fejlettebb lesz-, újabb szavakkal bővül a szókincsed. Nem motyogsz, ha kérdeznek, hanem értelmesen válaszolsz. Sőt, ha valami kalandos, izgalmas regényt olvasol, bele is tudod élni magad, izgatott leszel a kiváncsiságtól, hogy mi lesz a csattanó. Értékes tudásra tehetsz szert, ha olvasol, hiszen tudományos könyvekből tanulni is lehet. Unalmas napjaidon, ha nem tudsz mit csinálni, csak előveszel egy jó könyvet, hiszen az írás megmarad, így bármikor hozzáférhetsz. Ha kíváncsi vagy valamire, csak fellapozol egy enciklopédiát, s már meg is oldódott a problémád. Tudni szeretnéd, hogy hogyan élnek a majmok, vagy, hogy miért színes a falevél? Vannak külön természettudományos könyvek vagy érdekel, hol van Buenos Aires? - Ott az atlasz. Esetleg kíváncsi vagy a lirára, epikára? Irodalmi könyvekből egyszerűen megtudhatod. Hova fejlődött ez a világ, emberek? Ma már csak neten lehet böngészni, tudakozódni? Vannak könyvek amikben van sok-sok kép, ezek a képeskönyvek. Ezek azt a célt szolgálják, hogy amit olvasol, könnyebben el tudod képzelni. Viszont vannak olyan könyvek is, melyekben nincsen kép, ilyenek például a felnőtteknek szánt lexikonok. Olyasmi könyvek is vannak, melyeknek sok hasznát veheted a konyhában: ezek a szakácskönyvek. Manapság mindenre irnak használati útmutatót. Mi lenne,ha nem tudnál olvasni,és nem is értenéd? ...Hogyan inditanád be az új porszívódat? Tényleg:régen sokkal többet olvastak a diákok, pedig még könyv is alig volt. Ma persze már bőven van választási lehetőség, de hiába, mikor nem olvasnak?! Csak porosodni vannak a könyvek? Hát nem! Olvass Te is, amennyit csak tudsz, Te is meg fogod találni a neked való témát. Minden témáról van könyv, hidd el! Még számitógépekről is. Remélem meggyőztelek,és holnaptól te is felkeresel egy könyvtárat. Sok sikert az olvasáshoz!

Prokai Pálma (8. osztály)

 

readingMiért jó olvasni?

Nem véletlen, hogy az olvasást már első osztályban tanítják a gyerekeknek. Hiszen az olvasás az egyik legjobb és leghasznosabb időtöltés amihez nem kell semmilyen különleges körülmény, esetleg idő vagy hely. Csupán egy jó könyvre és egy pici figyelemre van szükség. De mire is jó valójában az olvasás? Ha sokat olvasunk, bővül a szókincsünk, így választékosabban tudjuk magunkat kifejezni, kerüljük a szóismétlést és műveltebbek is leszünk. Fejleszti a fantáziánkat, kitágítja a látókörünket. Esetleg olyan információkat tudhatunk meg amelyekről még sohasem hallottunk, vagy épp feledésbe merültek. Ezáltal a könyvolvasás egyfajta új élményt nyújt számunkra. Ráadásul nemcsak tájékozottabbak leszünk, hanem helyesírásunk is fejlődik. Másik nagy előnye a könyveknek, hogy milliónyi fajta létezik. Így mindenki megtalálhatja azt a történetet ami közel áll hozzá, kizökkenti a mindennapjaiból, talán egy-egy élethelyzetben segít döntést hozni a történet tanulsága alapján. A könyvek nem tudnak beszélni, hangot kiadni és képet, mozgó képet mutatni. Viszont az agyunk képes arra, hogy elképzelje a történetet. Talán nem is baj, hogy erre csak az agyunk képes. Hiszen, így gondoljunk csak bele… Mindenkinek máshogy „mondják” el a könyvek a történetet. Ezért érdekes például egy könyvklub, ahol mindenki elmondhatja mit mesél neki el a könyv. Olvasás nélkül az emberek talán üresebbek lennének mint olvasással. Olvasni egyszer megtanulunk és több ezer történetet ismerhetünk meg. Ha olvasol, gazdagabb leszel olyan élményekkel, ami egész életedet végigkíséri. És soha senki nem veheti el tőled, de továbbadhatod majd gyermekeidnek és gyermekeid gyermekeinek.

Vascsák Csenge (8. osztály)


 

 

 

Egri Ward Mária Általános Iskola, Gimnázium, Kollégium és Alapfokú Művészeti Iskola

 3300 Eger Kossuth Lajos utca 8.  Telefon: +36 36 312-190